Műhelyek - degyfk

Maecenas vitae congue augue,
nec volutpat risus.



                       Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar
                                 Debreceni Egyetem
 .          .          .         .        .     .

Levelezés       Telefonkönyv       Tárhely       Galéria
Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Karunk > Kutatás / fejlesztés
Műhelyek
...........................................................................................................................................................................................................................

Alkalmazott Narratológiai Műhely (ANM)
Romológiai tárgyú kutatások és ehez kapcsolódó órakínálat
ANM kutatási előzményei és kutatási területei
Az ANM a DE Hajdúböszörményi Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karának Irodalom, Kommunikáció és Kulturális Antropológiai Tanszékén szerveződött tudományos közösség. Tagjait a hasonló társadalomtudományi érdeklődés valamint az ehhez köthető kutatói tevékenység és az ennek keretet biztosító közös projekttevékenység köti össze.
Műhelyünk alapvetően alkalmazott természetű alapkutatásokra szerveződött. A narratíva-kutatás a Kárpát-medence lokális színtereinek komplex elemzését feltételezi, melyhez a társtudományok, elsősorban az antropológia és az etnográfia módszertani, valamint elméleti törekvéseit használjuk. A kutatások gyakorlati értékét a lokális színtér viszonyaira alkalmazható nevelési és pedagógiai anyag összeállítása képezi. Ez összhangban van a modern alkalmazott antropológia akciószemléletével, mely a társadalomtudományi munka felelősségét nem elszigetelt akadémiai kérdésnek tekinti, hanem a tanulmányozott közösségek életében hasznosítható fejlesztési – itt pedagógiai, oktatási és kulturális – elképzelések tárházaként kezeli. Tapasztalataink szerint a mindenkori lokális színtér közösségeinek hagyomány-háttere a fejlesztéshez nélkülözhetetlen autentikus szempontok forrása.
Kutatásaink jelentős része a roma és sváb kisebbségi közösségek hagyományainak tanulmányozásával, a kisebbség-többség integrációjának kérdéseivel, az akkulturációs és asszimilációs folyamtokkal foglalkoznak a magyar-román határvidék multietnikus lokális színterein. Munkánk fontos részét képezi a tanulmányozott közösségek narratív-diszkurzív teljesítményének a mindennapi élettörténetek, a folklór-szövegek (mesék) és az identikus tartalmú én-elbeszélések szintjén történő megragadása és elemzése.
  • Még több info a Műhelyről
  • Az Alkalmazott Narrtológiai Műhely mese-elméleti kutatásainak publikációja angol nyelven
  • Az Alkalmazott Narratológiai Műhely könyvsorozata a népmesei hagyományról
ANM romológiai témájú órakínálata
dr. habil Bálint Péter tanszékvezető főiskolai tanár ( balintp@ped.unideb.hu)
  • Szakmai Önéletrajz
A mese hermeneutikája – hermeneutikai és fenomenológiai szemléletű meseelemzés
A cigány népmesei hagyomány a Kárpát-medencében
A cigány mesemondók és mesehallgató közösségek
Szövegátadás és archaikus elemek őrzése a cigány mesehagyományban
Szövegalkotás és önelbeszélési technikák – a cigány mesemondók repertoárjának hermeneutikai szövegelemzése
dr. habil Biczó Gábor egyetemi docens ( biczogabor@vipmail.hu)
A mese hermeneutikája – hermeneutikai szemléletű meseelemzés
Népmese, mint társadalomtudományi forrás – cigánymesék
Integráció vesrus asszimiláció – együttélési gyakorlat multietnikus környezetben, roma kisebbségi közösségek
Roma közösségek antropológiai szemléletű kutatása I. – kisebbségkutatás elméletei
Roma közösségek antropológiai szemléletű kutatása II. – kisebbségkutatás módszertana
.............................................................................................................................................................................................

Esélyteremtő és Tehetséggondozó Multikulturális Műhely
Az Esélyteremtő és Tehetséggondozó Multikulturális Műhelyt (rövidített neve: ETM Műhely) 2011. februárjában alapítottuk, és nyitott valamennyi képzésünkön tanuló érdeklődő hallgatóink számára.
Az ETM Műhely létrehozásakor az elsődleges szempont a tehetséges, ám hátrányos helyzetű vagy megfelelő előképzettség nélküli hallgatóinknak a kutatási, kutatás-módszertani, tanulás-módszertani szempontból való segítése volt. A jelentkező hallgatók körében végzett gyors kérdőíves vizsgálat mutatta, hogy a Műhely hallgatóinak hátrányos helyzetét annak komplexitásában kell értelmezni, amelynek látható és tényszerűen kimutatható jegyei a szülők iskolai végzettségében, az alapszakos diákok nyelvtudásában, valamint a családok összetételében (több csonka- vagy mozaikcsalád, szülők inaktivitása) is érzékelhető. A hallgatók többsége elsőgenerációs értelmiségi lesz – s bár szakmai érdeklődésük, tehetségük adott, a mentori rendszer és a műhelyben való munka előnyös irányba mozdíthatja motivációjukat, szakmai tudásukat, és felzárkózási lehetőséget jelent mind az egyetemi, mind a tudományos közéletben való sikeres szereplésükhöz.
A Műhely folyamatosan várja az új tagokat, akiknek a szükséges feltételeket teljesíteniük kell (pl. aktív hallgatói jogviszony, programokban való részvétel, stb.)
A Műhely munkája során a következő három témakörre koncentrál
A társadalmi mobilitás és a tradíciók megjelenése a jelenkori humánerő fejlesztésben
A lokális társadalmi konfliktusok okainak és megnyilvánulási formáinak vizsgálata
Nemek, generációk, kisebbségek eltérő életformáinak kialakulása és konfliktusai az elmúlt évszázadban
Hosszabb távú célkitűzéseink
a hallgatók publikációinak megjelentetése hazai és külföldi periodikákban, szerkesztett kötetekben
konferenciák szervezése, az ETM Műhely Tanulmányok évkönyvként való megjelentetése
a patronáló tanárokkal való közös tudományos munka folytatása a végzés után (öreg diákokkal)
sikeres felvételre előkészítés az MSc/MA szintre, a korábban a Műhelyben végzettek esetleges doktori tanulmányainak megkezdése
ösztöndíjak és támogatások (köztársasági ösztöndíj, kiváló diplomamunka, kari ösztöndíjak, Erasmus-ösztöndíj stb.) pályázatának segítése
külföldi cserelátogatásokban, közös kutatási programokban való részvétel
a szakkollégiumi rendszer kialakítása
A szervezeten belüli működtetője
Az Intézményi Menedzsment és Vezetés Tanszék
Az ETM Műhely vezetője
Bocsi Veronika Phd adjunktus ( bocsiveron@gmail.com)
A működés szakmai felelőse
Dr. habil Láczay Magdolna tanszékvezető ( laczaym@ped.unideb.hu)
.............................................................................................................................................................................................

Vizuális és Zenepedagógiai Látókör Műhely
A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karán belüli működtetője a Művészeti Nevelési Tanszék két szakcsoportja: az Ének-zenei szakcsoport és a Vizuális szakcsoport.
A Műhely 2011-ben alakult a vizuális és zenei nevelés megújítása érdekében. A műhelyben együttmunkálkodó oktatók úgy látják, hogy a kar hatékonyabb működéséhez fontos az oktatás egy-egy szegmensének az innoválása és marketing tevékenysége.
A műhely irányítója: Hovánszki Jánosné főiskolai docens ( hovanszkij@ped.unideb.hu)
A Műhely működtetésének célja, hogy összegyűjtse a zenei és vizuális tapasztalatokat, hozzájáruljon a művészetek nyelvrendszerével, fogalomrendszerével, kreatív technikákkal az élményközpontú oktatáshoz, felkutassa a művészeti nevelés leghatékonyabb módszereit,
rendszerbe foglalja a tanszék tagjainak sokrétű kutatómunkáját, segítse a művészetbefogadás érzelmi, intellektuális vonatkozásait az önkifejezés és önfejlesztés folyamatában.
.............................................................................................................................................................................................

Változó gyermek - változó társadalom Szakmai Műhely
Kutatási irányok - DE GYFK Gyermeknevelési Tanszék
A kisgyermekkori nevelés intézményes sajátosságai hazai és nemzetközi viszonylatban
Az interkulturális nevelési környezet jellemzőinek vizsgálata a 3-10 éves korosztály körében (különös tekintettel a roma származású gyerekekre)
A korai idegennyelv-tanulás lehetőségeinek, illetve a többnyelvűség működési gyakorlatainak intézményes keretei
A család és a kisgyermekkori intézményes nevelés kapcsolatának kérdései
A kutatói műhely tagozatai
Bölcsődei: Dr. Pálfi Sándor, Tornyi Zsuzsa, Vargáné Nagy Anikó
Óvodai: Dr. Nemes Magdolna, Dr. Pálfi Sándor, Vargáné Nagy Anikó
Iskolai: Dr. Nemes Magdolna, Dr. Molnár Balázs, Dr. Szerepi Sándor
Középtávú célok
Publikációk az elkövetkező 2 évben:
Tanulmánykötetek (2 db)
Szöveggyűjtemények (2 db)
Folyóirat publikációk:
Konferencia kötetekben való megjelenés
Konferencia szervezés, konferencia részvétel:
Nemzetközi konferencia szervezése
Szakmai műhelynap félévente (tagozatonként)
Műhelyszintű megjelenés külső konferenciákon
Feladatok:
A szakdolgozati témák illesztése a középtávú kutatási tervünkhöz
Hallgatók bevonása az adatgyűjtésbe, feldolgozásba
A műhely operatív működésének kialakítása
Vizsgálati adatbázisok kialakítása (bölcsődei, óvodai, iskolai kontaktok)
Kutatási mintatervek
  • 5-7 évesek tájékozottsága
............................................................................................................................................................................................

Prevenció és korai intervenció módszertani és kutató műhely
Mottó:
„Az ember egy Nagy Játék résztvevője, melynek kimenetele számára is nyílt. Képességeit teljességükben kell kibontakoztatnia ahhoz, hogy „Játékos”, és ne a Véletlen játékszere legyen.”(M. Eigen R. Winkler)
Kutatási Előzmények, Küldetésfilozófia
„A gyerekek iránt már csak azért is érdeklődnie illik minden felelősen gondolkodó embernek, mert egész világunk jövője tőlük függ. Ezt mostanában a politikusok is egyre jobban felismerik. Eredményes politikát viszont úgy lehet a legjobb eséllyel kialakítani, ha a döntéshozók támaszkodnak a tudomány eredményeire. Nemkülönben, ha ezeket az eredményeket ismerik a választók, akik a politikát szintén befolyásolják. Minél világosabb, hogy a fejlődő emberi elmének milyen tulajdonságai vannak, és fejlődéséhez milyen körülményeket kíván, annál valószínűbb, hogy a következő nemzedék valóban fejlett elméjű emberekből áll majd.” (Meltzoff-Gopnik-Kuhl)
Az OECD országokban az utóbbi években - és hazánkban is a közelmúltban - felélénkült a politika figyelme a kisgyermekkori nevelés és gondozás iránt. Kutatási eredmények igazolják, hogy a koragyermekkori tapasztalatok (az első nyolc évben) rövidtávon hatást gyakorolnak a kognitív, szociális és érzelmi fejlődésre, hosszú távon pedig hatnak az iskolai előmenetelre, és a későbbi életben való boldogulásra. A színvonalas gyermekellátás segíthet kivédeni a hátrányos helyzet kedvezőtlen hatásainak egy részét, és elősegítheti a szociális beilleszkedést, valamint a tehetség, képességek kibontakoztatását. Tudományos kutatások sora támasztotta alá azt a tényt, hogy az agyi fejlődés kritikus periódusa zajlik az első életévekben – azaz, ezek a korai hatások a későbbiekben nem, vagy nagy nehézségek árán pótolhatók, korrigálhatók. Az élet első éveiben ért hatások tehát szinte visszafordíthatatlanul alakítják az idegrendszert, a hatások, illetve azok elmaradása, valamint a káros hatások életre szólóak lesznek – a testi-lelki egészség, az érzelmi-szociális, valamint a kognitív fejlődés tekintetében. E (korai) hatások megismerésére és befolyásolására irányuló programok hatékonysága tehát várhatóan eredményesebb, tartósabb és gazdaságosabb lesz. E (korai) hatások megismerésére és befolyásolására irányuló programok hatékonysága tehát várhatóan eredményesebb, tartósabb és gazdaságosabb lesz. A koragyermekkorba történő befektetés megtérül: képzettebb, magasabb színvonalú munkaerővel lehet a későbbiekben számolni, alkotóképesebb, kreatívabb, megbízhatóbb és az egész életre motiváltabb munkavállalókra számíthatunk.
A kiegyenlítő (komprehenzív), integratív szemléletű és módszertanú koragyermekkori fejlődést segítő programok komplex módon fejtik ki hatásaikat: az egészséges fejlődés feltételeit megteremtő, mindenki számára biztosított fejlődés, gondozás révén, a minőségi gyermekneveléssel és foglalkoztatással, a szülők képzésével, bevonásával, a rizikó csoportok számára nyújtott intervenciós programok segítségével. A DE Gyermek-és Felnőtt Képzési Kara mindezen terület szakmai ellátására, fejlesztésére felkészült, szellemi és szakmai-tudományos, valamint tárgyi feltételeinek teljes kapacitásával, a szakmai megújítás szándékával és lehetőségeivel.
Az oktatási miniszterek 2001-es találkozója rámutatott a kisgyermekkorban kezdődő, egész életen át tartó tanulás megerősítésének fontosságára. A jelentés aláhúzza, hogy a korai intervenciós programok bevezetésével ki lehet védeni a szegénység gyermekekre gyakorolt negatív hatásait, s megakadályozni a hátrányos helyzet újratermelődését. A korai intervenció mint védő faktor javíthatja a gyermek életlehetőségeit, kognitív és szocio-emocionális fejlődését. Minden ország elismeri, hogy a korai gondozó környezet, a szülők szerepe elsődleges, ezért az intézményi és családi hatásoknak ki kell egészíteniük egymást. Hazánkban több ágazat is prioritásként határozta meg a koragyermekkori nevelés és intervenció kérdéskörét: köznevelés, egészségügy, gyermekvédelem, szociális terület.
A speciális szükségletű gyermekek preventív jellegű ellátása sokkal hatékonyabb, mint a később megkezdett rehabilitáció. A korai felismerés és ellátás ezért mindennél fontosabb – mégpedig az integratív szemléletű, nem stigmatizáló, nem diagnosztikus címke ragasztását célzó, hanem állapotfeltáró személyes segítő kapcsolatra van szüksége a gyermeknek és családjának. A korai felismeréssel és intervencióval megakadályozhatók a másodlagos, halmozódó sérülések.
A hátrányos helyzetű és fejlődésben akadályozott gyermekek számára az egyetlen lehetséges út, ha a káros és kóros biológiai és korai környezeti hatásokat idejekorán felismerni és befolyásolni vagyunk képesek, beavatkozva és megváltoztatva egy jól előrejelezhető, hátrányos kimenetelű fejlődési utat, megelőzve ezzel az iskolai és társadalmi kudarcokat. A rizikó gyermekek fejlődését több nehezítő tényező befolyásolja, így iskoláskorukra több pszichés problémával küzdve, több kapcsolati zavarral, kommunikációs és beszédbeli elmaradásokkal, képességzavarokkal küzdve jutnak el. Nemcsak egyéni képességeiket és szocializációjukat, norma- és szabály ismereteiket, alkalmazkodó képességüket kell nem-direkt formában erősíteni, hanem közvetlen környezetük elvárásait, látókörét, jövőképét, gyermekkel való bánásmódját, nevelési ismereteit, képességeit is befolyásolni kell. Csak az egyik terület gondozása nem hozza meg a kívánt eredményt, ezért a minden téren rendszerszerű gondolkodás az eredményesség meghatározója. Az ilyen szemlélettel megtervezett képzések, szakmai programok lehetnek a gyermekek, családok szempontjából a leghatékonyabbak.
Az érzelmi-szociális fejlődés korai életkorban történő vizsgálata elhanyagolt terület, kevés diagnosztikus és terápiás eszköz áll rendelkezésre, a nemzetközi megközelítések és gyakorlat még kevéssé ismert. Egyre több az olyan csecsemő, kisgyermek, akinél érzelem-és viselkedésszabályozási, beilleszkedési, figyelmi, magatartási problémákat, egyéb atipikus viselkedési tüneteket észlelnek a szülők vagy a szakemberek. Sokszor nehéz kibogozni a tüneti kép alapján, hogy körülírt, organikus alapú zavarról, vagy pszichés, pszichoszociális hátterű problémakörről van szó. A korai családi kapcsolatok minősége meghatározó jelentőségű. Erőteljes hatással van a gyermeki tapasztalatok szervezésére az anya-gyermek, szülő-gyermek interakció, melynek mérése szabad játékhelyzetben és egyéb formákban lehetővé teszi azoknak a gyermekeknek a korai azonosítását, akiknél esély van a későbbi szocio-emocionális fejlődés zavarainak, illetve pszichopatológiának (internalizáló, externalizáló zavar) kialakulására, de a későbbi kognitív, illetve beszéd-és kommunikációs, társas fejlődés is zavarokat szenvedhet a nem optimális korai kapcsolati tényezők hatására. Gyakran megkapják az érintett gyermekek a szakértői bizottság sajátos nevelési igényű gyermek (sni) minősítését, miközben sem a törvényi besorolások, sem a szakmai diagnosztikai kategóriák nem adnak lehetőséget a megfelelő differenciálásra. Fontos lenne új szakmai diagnosztikai rendszereket és új törvényi besorolásokat bevezetni az érintett gyermekpopulációk számára, ez égető szakmai feladat. Sok rejtett hatás is érvényesül, az egyenetlen fejlődés, a progressziók és regressziók a fejlődésben előre nem látható fejlődési vonalakat eredményezhetnek, ezért fontos lenne az ún. „mozgó rizikó” modell alkalmazása és az egész család bevonása, a szakemberek tudásának, szemléletének formálása .
A prevenció és a korai intervenció széles körű elterjesztéséhez fontos a kormányzati szándék, az alapfeltételek megteremtése. Igazán látványos eredményeket azonban csak a szakmai munka megújítása, fejlesztése hozhat: ez a műhely erre vállalkozik. Szeretne hozzájárulni a korszerű szemléletű és tudástartalmú korai intervenciós képzések, szakmai módszertani anyagok, publikációk, tudományos kutatások beindításával a prevenció és intervenció széleskörű, társadalmi szinten hatékony hazai megvalósításához, szakmai innovációk és együttműködések révén.
Kutatási Problématerületek
az élethosszig tartó tanulás kezdő szakasza az iskoláskor előtti időszak
a társadalmi beilleszkedési zavarok, a devianciák, a (tanulási) képesség-, teljesítmény- és viselkedészavarok túl nagy számban fordulnak elő, az eredmények sok esetben romlanak, s megelőzésükre még nem fordítottak kellő figyelmet
az iskola nemhogy kiegyenlítené, inkább felerősíti a társadalmi egyenlőtlenségeket – a problémák jóval korábban keletkeznek! A tanulói teljesítmények a szocio-ökonómiai, szocio-kulturális státustól erőteljesen függnek – erős a szelekció
az integráció a korai életkorban lehet hatékony, a gyermekek fejlődési sajátosságai és előítélet-mentessége miatt
a tanuláshoz szükséges képességek alulfejlettsége tömeges probléma az általános iskolás korosztályban (nyelvi fejletlenség, absztrakciós képesség gyengesége, a kreativitás beszűkültsége, a teljesítménymotiváció zavara) – e képességek kifejlődésének kritikus periódusa azonban az élet első nyolc éve!
pedagógiai kutatások által kimutatott összefüggés, hogy az első osztályos gyermekek fejlettségi szintje alapján bejósolhatók a gyermekek továbbtanulási esélyei. Ez a fejlettségi szint, melyre az első nyolc évben jut el a gyermek, nagyrészt a szülők iskolai végzettségétől, illetve a családi környezet, családi nevelés tényezőitől, diszfunkcióitól függ
a szakmai és társadalmi szemléletben a problémakezelő aspektus dominanciája figyelhető meg, s elenyésző a problémamegelőző szempontú cselekvés – holott nemcsak egyén- és társadalomlélektani, hanem gazdasági racionalitás is ennek erősítését támasztja alá
a rizikó gyermekek felismerése a megfelelő diagnosztikai eszközök hiányában csak részben valósulhat meg, a kevésbé körülírt eltérések, zavarok nehezebben ismerhetők fel, ezért sok kisgyermek problémái, elmaradásai nem kerülnek idejében felismerésre, nehéz megítélni a fejlesztésre rászoruló gyermekek számát
Nincs megfelelő diagnosztikai rendszer a 0-3 éves korosztály számára használatban a hazai gyakorlatban
Kevés a megfelelően képzett szakember a korai intervenció területén, nincsenek megfelelő alapképzések, sem kiegészítő, ráépülő képzések – továbbképzések is csak elenyésző számban
A rizikó gyermekek körével foglalkozó kutatások, a családi hatások, érzelmi-szociális tényezők figyelembe vétele még nem eléggé elterjedt
A terápiás eljárások körében sok esetben tapasztalhatók hiányosságok, hatékonysági vizsgálatok, komplexitás, az érzelmi-szociális tényezőket is figyelembe vevő módszerek sokszor hiányoznak
Kutatási Irányok
a korai atipikus fejlődés megelőzése, felismerése, módszerei, eszközei
a korai atipikus fejlődés háttértényezőinek megismerése
a rizikó gyermekek szűrése
a rizikó gyermekek komplex ellátása
a korai intervenció szemlélete, módszerei, eszköztára
a team munka
a szülőkkel, a családdal történő együttműködés
szakmai módszertani anyagok, szemléletformálás, ismeretterjesztés
Célok
kutatások elindítása
a megszerzett tudások beépítése a pedagógiai, gyógypedagógiai gyakorlatba, tudás alkalmazása
képzések, továbbképzések, kurzusok indítása
szakmai módszertani fejlesztések, szakanyagok, publikációk készítése
szakmai együttműködések kiépítése
szakmai és népszerű ismeretterjesztés, kommunikáció, szemléletformálás
hallgatói részvétel kialakítása
gyakorlati együttműködési programok, terepmunkák kialakítsa (gyakorló) intézményekkel
Feladatok
A műhely működésének, részletes munkatervének kidolgozása, szakmai csapat felállítása (gyógypedagógus, pszichológus, pedagógus, szociálpedagógus, kisgyermeknevelő, szervező, kutatási asszisztens, statisztikus)
Kutatások megtervezése, pályázatok benyújtása, források megteremtése
Hallgatói részvétel segítése, hallgatói műhelymunkák, szakdolgozatok
Kutatási és egyéb szakmai publikációk készítése
Interaktív, internetes módszertani felület kialakítása a szakemberek számára
Szakmai tanácskozások, konferenciák szervezése, külső rendezvényeken való részvételek
Új képzések kidolgozása:
Korai intervenció szakirányú gyógypedagógus BA képzés (később MA)
Prevenció és korai intervenció szakirányú továbbképzés
Módszerspecifikus képzések
A meglévő képzésekbe beépíthető speciális kurzusok
Pszichopedagógus képzés BA, MA
Vizsgálati, kutatási adatbázisok kialakítása
Kapcsolódás A Kari Egységekhez
Gyógypedagógia és Pszichológia Tanszék
Gyermeknevelési Tanszék
Szociálpedagógia Tanszék
Kapcsolattartás, Kommunikáció, Pr
a karon és az egyetemen belüli szakmai kapcsolatok, együttműködések kialakítása
ágazati együttműködések kialakítása
szakmai szervezetekkel együttműködések, ismerkedések
hazai és nemzetközi felsőoktatási intézmények, kutatócsoportok, műhelyek
Együttműködési Partnerek
DE GYFK
Önkormányzat
Fővárosi és megyei, helyi szakszolgálatok
Gyermeknevelési intézmények
Kormányzati szervek
Központi programok, projektek
Szülői szervezetek
Szakmai Vezető
Dr. Eigner Bernadett Phd, Egyetemi Adjunktusvál
Tagok
Alakulóban
Hallgatói Csoportok
alakulóban



robertkiss
Debreceni Egyetem
H-4032 DEBRECEN, EGYETEM TÉR 1.| TEL.: +36 52 512 900 | E-MAIL: INFO@UNIDEB.HU
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz