Lippai Balázs rszk megynyitó - RSZK

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:


2016. november 24-én a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karán (DEGYFK) fontos szakmai-tudományos eseményre került sor. A Lippai Balázs Roma Szakkollégium, ami egyben a Kar tehetségműhelye, megrendezte az Európai Unió és Magyarország támogatásával működtetett 36 hónapos futamidejű „Világlétra” projekt (EFOP-3.4.1-15-2015-00005) nyitókonferenciáját. A projekt a hátrányos helyzetű és roma fiatalok felzárkózását és az ezt megalapozó alkalmazott kutatások fejlesztését célozza. A projekt nem előzmények nélküli, hisz a 2012-2015 között megvalósított „Ötágú síp” komplex program tematikájának továbbfejlesztésére és aktualizálására épül.
 
A konferenciát megnyitó beszédét Dr. Prof. Jávor András, Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese több, mint 150 fős hallgatóság előtt kezdte meg. A projekt közvetlen célcsoportját képező szakkollégisták mellett az oktatók, a projekt megvalósítói és a vendégként meghívott testvérszakkollégiumok delegációi hallgatták az egyetemi vezetés részéről elhangzó köszöntő szavakat. Dr. Prof. Jávor András kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem stratégiai céljának tekinti a hátrányos helyzetű és rászoruló közösségek felemelkedését, valamint össztársadalmi jelentőségű tevékenységként határozta meg a roma szakkollégiumokban folyó munkát.
 
Más összefüggésben, de a második felszólaló Kiss Attila, Hajdúböszörmény város polgármestere az egyetemi vezető gondolataihoz kapcsolódva folytatta a jelenlévők köszöntését. Szélesebb értelemben a magyarországi cigányságot a társadalom egésze szempontjából meghatározó rejtett, potenciális erőforrásként határozta meg. A hazai kisebbségi roma közösségek felemelkedése értékteremtő folyamat. A polgármester hangot adott annak, hogy a város és a DEGYFK között szoros kapcsolat áll fenn, és ennek fontos részét képezi az intézményben megalakított roma szakkollégium. Mivel Hajdúböszörmény Déli Lucernás városrésze olyan szegregátum, ahol többségében romák élnek, ezért az itt működő önkormányzati fenntartású Kincskereső Óvoda kiváló gyakorlóhelyet kínál a Karon folyó nemzetiségi roma/cigány óvodapedagógus hallgatók számára.
 
A polgármester köszöntőjét követően Dr. habil. Bálint Péter, a Kar dékánja szólt a jelenlévőkhöz. Több szempontból járta körül a Roma Szakkollégium és a kari romológiai képzések rendszerét, amit a Debreceni Egyetem regionális funkcióiból következő társadalmi kihívásokra adott egyfajta válaszként értelmezett. A dékáni köszöntő külön kitért a Karon folyó nemzetiségi roma/cigány óvodapedagógus képzésre, ami speciális romológiai szakismereteket közvetít annak érdekében, hogy a többnyire lokális közösségekben tevékeny szakembereket a jelen társadalmi kihívásaira felkészítse.
 
Dr. habil. Kotics József, a program első felét moderáló jeles társadalomtudós a köszöntőket követően megnyitotta az első szakmai szekciót, amely a „Világlétra” projekt koncepcióját volt hivatott bemutatni a jelenlévőknek.
 
Az első előadásban Kocsis Péter Csaba a projekt szakmai vezetője a nagy ívű program struktúrájáról beszélt. Mondandójából kiderült, hogy a program a hallgatókat három nagyobb koncepcionális egységet képező alprogram keretében segíti a társadalmi szerepvállalásra felkészíteni. A logikusan felépített előadás ugyanakkor kiemelte, hogy a Lippai Balázs Roma Szakkollégium fontos hitvallása az egyéniségre szabott és a lokális körülményeket figyelembe vevő szakmai munka.
 
A szakmai bemutatkozás második előadójaként Dr. habil. Biczó Gábor a projektben kidolgozott alkalmazott társadalomtudományi kutatások rendszeréről és elméleti hátteréről szólt. A DEGYFK romológiai szakmai műhelyének társadalomtudományi és pedagógiai szakemberei az elmúlt évek tapasztalataira alapozva célként fogalmazták meg, hogy a szakkollégistákat lehetőség szerint hozzásegítsék saját lokális környezetük értékeinek tudatos feltérképezéséhez. A hallgatói közreműködéssel folyó alkalmazott kutatások rendszere ezt a célt szolgálja.
 
A szekció harmadik előadójaként Szabó Henriett, szakkollégium igazgató beszélt a közösség működéséről és a projekt hallgatói hátteréről. A grafikonokkal és ábrákkal szemléltetett előadásból kiderült a hallgatóság rekrutációs háttere, a hallgatóság megismerte a szakkollégisták szakok szerinti megoszlását, valamint megvilágításra kerültek a végzettek elhelyezkedését jellemző munkavállalási folyamatok. Az előadás bemutatta a projekt szakmai tartalmi jellemzői és az elsődleges célcsoportot képező hallgató állomány adottságai közötti összefüggéseket.
 
A szekciót Rézműves Kinga II. éves szakkollégista hallgató, „Mit jelent nekünk a Szakkollégium?” című előadása zárta. A személyes, vallomásos hangvételű szöveg a konferencia közönségére nagy hatást gyakorolt, jutalma hatalmas taps volt. A hodászi cerhári anyanyelvű izolált lokális környezetből történő továbbtanulás körülményeit hitelesen felvázoló beszámoló fontos példája annak, hogy a felzárkózás ügye mennyire komplex társadalmi kihívás.
 
A konferencia második szakmai szekciójában ugyancsak négy előadás hangzott el. Dr. Pálfi Sándor, a  „Tanulmányi sikeresség” előmozdítása programról beszélt, Dr. Gortka-Rákó Erzsébet, „Mentorálás a Lippai Balázs Roma Szakkollégiumban”, míg Hanó Csaba „Társadalmi szerepvállalás megerősítése program” címekkel tartottak előadást. A három előadó a Szakkollégium működésében annak megalakulása óta meghatározó szerepet vállaló szakemberek. Előadásaik jól megvilágították, hogy miként alkot a DEGYFK romológiai műhelye komplex szakmai közösséget. A tanulás, a mentorálás és a társadalmi szerepvállalás egymástól elválaszthatatlan projektelemek. A szekciót végül ismét egy hallgatói előadás zárta. Czibere Péter, II. éves szakkollégista hallgató személyes hátteréről, a gyermekotthonról és az ott végzett önkéntes tevékenységről beszélt. A szöveg személyessége és érzelmi ereje komoly hatást váltott ki a jelenlévőkből: ismételten óriási taps volt a jutalma.
 
Az ebédszünetet követően került sor a vendég roma szakkollégiumok szakmai bemutatkozására. Az eseménynek nagy jelentősége volt, hisz a keresztény és az úgynevezett világi szakkollégiumok hálózatosodásának fontos mérföldkövéről van szó. A megszólaló szakmai vezetők előadásaiból kiderült, hogy egyrészt a roma szakkollégiumok rendszere, ez az Európában is egyedülálló intézményhálózat koncepcionálisan egymáshoz igen közel álló szervezeteket takar. Ugyanakkor arra is fény derült, hogy minden szakkollégium működését, lehetőségeit és alaptulajdonságait meghatározza a lokális kitettség, a közvetlen szociokulturális környezet. A lokális specifikáció jó alap a tapasztalatok megosztására, amit a konferencián elhangzó előadások hatékonyan mozdítottak elő. Az előadók – Rózsahegyiné Juhász Éva – Szent Miklós Görögkatolikus Szakkollégium (Debrecen), Káli-Horváth Kálmán – Budapesti Református Cigány Szakkollégium (Budapest), Antal István – Jezsuita Roma Szakkollégium (Budapest), Dr. Lakatos Szilvia – Wlislocki Henrik Szakkollégium (Pécs), Molnár Erzsébet – Evangélikus Roma Szakkollégium (Nyíregyháza), Mózes Áron – Wáli István Református Cigány Szakkollégium – rendkívül színes képet adtak a bemutatott intézményekről.
 
A konferencia folytatásában a Lippai Balázs Roma Szakkollégium külső kapcsolatrendszerét képező fontosabb intézmények mutatkoztak be, illetve a képviselők előadásai jól megvilágították a DEGYFK „Világlétra” projektjéhez történő kapcsolódásukat.
 
Elsőként Erdős Imréné – mindenki „Marika” nénije – „A Kincskereső óvoda, a Szakkollégium és a Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar kapcsolata” címmel tartott előadást. A 40 éves tapasztalattal rendelkező óvodavezető szavai lenyűgözték a közönséget. Az általa vezetett óvoda Hajdúböszörmény város szegregátumának peremén kivételes és országos jelentőségű szakmai modellt dolgozott ki. Az óvoda egyúttal a szakkollégista nemzetiségi roma/cigány óvodapedagógus hallgatók hivatalos szakmai gyakorló helye.
 
A szekció második előadásában Kósa Anita, a hodászi görögkatolikus idősek otthonának szakmai vezetője tartott ugyancsak magával ragadó előadást. Személyes érintettségét cseppet sem leplezve mutatott rá arra a bonyolult folyamatra, ami egy zárt oláh cigány közösségből származó lányok életútját jellemzi a teleptől a felsőoktatásig. Az előadás zárómondatai cerhári nyelven hangzottak, mintegy kifejezve azt, hogy a felzárkózás, a társadalmivá válás csak a többség és a kisebbség közös erőfeszítésének eredményeként lehet sikeres.
 
A Lippai Balázs Roma Szakkollégium körül kialakuló szervezett intézményi hálózatosodási folyamat fontos állomását képezi a Biriben található Dankó Pista komplex képzési centrum és annak is gimnáziumi tagozata. Erről harmadik előadóként Jaksi Tímea, a „Világlétra” projekt középiskolai kapcsolattartója és egyúttal az intézmény igazgatóhelyettese beszélt. Mondandójából a hallgatóság számára kiderült, hogy a hátrányos helyzetű és roma származású gyerekek társadalmi felzárkózása olyan út, amelynek minden állomása, az óvodától az érettségiig módszeresen kiépített karrierút kellene, hogy legyen. A „Világlétra” projekt keretei között egy regionális jelentőségű modell kiépítésére kerül sor.
 
A szekció záró előadása ismét egy hallgatói beszámoló volt. Szabó Aranka, végzős nemzetiségi roma/cigány óvodapedagógus hallgató a Kincskereső óvodában szerzett szakmai tapasztalatokról és ezek jelentőségéről beszélt. A jól felépített szöveg a romológiai ismeretek pedagógiai hasznosulásának kiváló példázata volt.
 
A konferencia következő eseménye Biczó Gábor – Dallos Csaba: Hárman nővérek (dokumentumfilm a Lippai Balázs Roma Szakkollégium diákjairól), című alkotásának megtekintése volt, ami egyben felvezetésként is funkcionált a szakmai program zárását képező kerekasztal beszélgetéshez. Ezen a vendégszakkollégiumok képviselői, a vendéglátók és Rácz Tibor az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága szakértője vettek részt. A beszélgetés moderátora Dr. Bódis Zoltán számos aktuális kérdést vetett fel. Kétségtelenül kiemelkedő jelentőségű: a folyó projektek finanszírozási ciklusát, tehát 2019-et követően kérdés, hogy az akkor már évtizedes múltra visszatekintő pótolhatatlan roma szakkollégiumi rendszer miként tartható fent? Természetesen a kérdés megválaszolására a jelenlévők nem adhattak definitív választ. Minden jelenlévő roma szakkollégiumot menedzselő intézmény képviselője megfogalmazta, hogy az eredmények és az össztársadalmi jelentőségű közügy kötelez, de jól szervezett és a folyamatos finanszírozási feltételek híján a munka színvonala jelentősen visszaeshet. Létkérdés, hogy a fő finanszírozó, a magyar állam a roma szakkollégiumi rendszer intézményesülésének következő állomásaként a projekt alapú és fix intervallumú támogatásról a folyamatos működés érdekében áttérjen a szavatolt költségvetési tételként kalkulált finanszírozási rendszerre.
 
A beszélgetést követően a konferencia formális záróakkordja Dr. habil. Bálint Péter értékelő beszéde volt. Ebben a fő hangsúly a szakkollégiumok közötti együttműködésen, a közös cél érdekében végzett hálózatosodási folyamatok előmozdításán volt. Zárószavaiban a vendéglátó intézmény vezetője köszönetet mondott az előadóknak és a testvérintézmények képviselőinek az előadásokért, beszélgetésekért és a színvonalas szakmai munkáért.

Hajdúböszörmény, 2016. november 25.
Biczó Gábor és Szabó Henriett
(szervezők)

   



16
11
25

Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz